Tanulj a tegnapból, élj a mának, reménykedj a holnapban! És közben ne felejts el mindig, mindent megkérdőjelezni!”

A Tudós személyiségtípus elég ritka, tagjai a népességnek csupán 3 százalékát teszik ki. Ez azonban egyáltalán nem zavarja őket, hiszen semmit sem szeretnének kevésbé, mint hogy átlagosnak tűnjenek. A Tudósok büszkék találékonyságukra és kreativitásukra, egyedi látásmódjukra és éles eszükre. Ha egy tipikus filozófusra, vagy szórakozott professzorra gondolunk, akkor közel járunk ennek a típusnak a megértéséhez: rengeteg tudományos felfedezés fűződik ugyanis a Tudósok nevéhez.

Nem érdemes az életet úgy élni, hogy közben nem vizsgáljuk meg alaposan

Imádják a sémákat és egyik kedvelt időtöltésük, hogy kiszúrják, ha egy ember egyik mondata ellentmond a másiknak. Így elég nehéz nekik hazudni. Innen nézve talán ironikusnak tűnhet, de mindig vigyázni kell, mit hisz el nekik az ember. Nem akarják ők becsapni a többieket, de van egy olyan szokásuk, hogy a beszélgetés során előállnak az éppen aktuális, még nem teljesen átgondolt elméletükkel és lényegében saját magukkal vitáznak, a partnerüket pedig csak “mikrofonnak” használják.

Ez persze megbízhatatlannak tüntetheti fel őket, de a valóságban senki nincs, aki lelkesebben, szívósabban és szisztematikusabban lenne képes megoldani egy adott problémát – csak ne várjunk tőlük határidőre leadott jelentéseket. A Tudósokat nem kötik le a gyakorlati teendők és napi rutinfeladatok, de ha olyan környezetbe kerülnek, ahol kreatív géniuszuk működésbe tud lendülni, minden idejüket és energiájukat az adott probléma megoldására szánják, briliáns eredményeket produkálva.

A bölcsesség a rácsodálkozással kezdődik

Úgy tűnhet, hogy a Tudósok egész nap csak álmodoznak, de tudnunk kell, hogy megállás nélkül kattog az agyuk attól a perctől kezdve, hogy reggel kinyitják a szemüket. Az állandó gondolkodás távolságtartónak és tépelődőnek tüntetheti fel őket, ahogy teljes vitákat folytatnak le a fejükben, viszont a jó ismerősök és hasonló érdeklődésű emberek közelében barátságosak és lazák. Ha ismeretlenek közé kerülnek, szélsőségesen félénkké válhatnak, illetve ha logikai következtetéseiket vagy elméleteiket kritizálják, szenvedélyes vitákra ragadtathatják magukat.

Ha a Tudósok izgatottakká válnak valamilyen probléma vagy eredmény miatt, hajlamosak az érthetetlenség határát súrolva beszélni, ahogy próbálják másoknak is elmagyarázni legújabb elméletük logikai lépéseit. Az is gyakran előfordul, hogy a mondat közepén abbahagyják a magyarázatot, annyira nincs türelmük lassan és érthetően előadni mondandójukat.

Ez visszafele is előfordul, amikor egy másik ember próbálja az érzelmeit elmagyarázni. Képzeljünk el egy igen bonyolult szerkezetet, amely a lehető legtöbb tényt és elméletet magába szívva, kristálytiszta érveléssel és kérlelhetetlen logikával ontja magából a megoldásokat – egy ilyen agynak az érzelmek csak porszemek lehetnek a gépezetben.

Aki a világot akarja megmozdítani, először saját maga mozduljon

A Tudósok nem nagyon értik mások érzelmi problémáit, és barátaik egyáltalán nem támaszkodhatnak rájuk ilyen ügyekben. A Tudósok ehelyett logikus javaslatokkal állnak elő a probléma megoldására, amit érzékenyebb társaik nemigen értékelnek. Ez jellemző minden más társadalmi eseményre is, mint például egy vacsoraparti vagy esküvő megszervezése, hiszen a Tudósokat leginkább az eredetiség és a hatékony eredmények érdeklik, nem az, hogy ezen események milyen érzelmeket váltanak ki.

Az egyetlen dolog, ami hátráltathatja a Tudósokat, az a kudarctól való folyamatos félelem. Annyiszor gondolják át újra és újra elméleteiket, azon aggódva, hogy esetleg nem vettek figyelembe valami fontos információt, hogy egészen beleveszhetnek gondolataik szövevényébe. Ezt az önmarcangolást kell megpróbálniuk leküzdeni, mert ha sikerül, csodálatos elméjük még számtalan eredménnyel ajándékozza meg az emberiséget.